2008. szeptember 29., hétfő

Zsidóveréssel egybekötött színházkritika és állatvédelemista megtorlóakció a Sirály előtt

A Sirály újra trendi hely lesz?


sirályPedig.
A MAROM "illegális" kocsmája (eh, „egyedülálló kulturális squatja)) nemrég elindult a polgári legalitás felé, a „csókos zsidógyerekeket úgysem zaklat az Apeh” üzleti filozófiájuk is a változás jeleit mutatja. Például beszereztek egy pénztárgépet, bár tapasztalataink szerint mértékkel használják (tkp. még senki sem láttuk, hogy bárkinek adtak volna blokkot, pedig egyszer direkt a pulthoz szorulva ittunk helyhiányból kifolyólag, órákon keresztül, fájos lúdtalpon). Mindez arculatváltással kombinálva, lemeszelték a falra festett menórát és a hibrú feliratot, a kocsma kellemesen izgalmas zsidó jellegét meg felváltotta vmi jellegtelen madaras dizájn.

siraly, wc, kocsma, marom, Király utca, BudapestA kocsma közönsége (zsidók+haverjaik+gyerenézzünkzsidókat) is megváltozott, beszoktak a minden kellemes beszélgetőhelyre dögvészes halált hozó gimnazista picsák és a külföldi diákok. Szal a végét járta a piálda, kezdett már ciki lenni a jelenlét, úgyhogy a törzsközönség egy része átszokott a közeli Ellátóba.

sirály, kocsma, marom, Király utca, BudapestErre most tessék, a kurucinfó és a bombagyár promóciós segítségével újra felkerült Budapest trendi helyei közé. Az antiszemiták vérgőzös érdeklődése nélkül visszhang nélkül kimúló Gecy c. rétegszínházas underground nemtudjukmi révén sikerült felkapaszkodni az országos médiába, majd a tegnapi szaros-verekedős támadás után a vélhetőleg a világsajtba is.

A vasárnap esti Tomcat-féle „radikális színházkritika” (őőő, zsidóverés?) révén most már minden antifasiszta szükségét érzi majd, hogy jelenlétével tüntessen a fasizmus ellen, természetesen erős rendőri és In-kalos védelem mellett. Talán még a Főantifasiszta, Gyurcsány "Lotyaszájú" Fletó is beül egy sörre.

A tegnapi, zsidóveréssel egybekötött színházkritika és állatvédelemista megtorlóakció Toepler Zoltán ellen Tomcat videóján:
youtube-os cenzúra után a google másik videómegosztóján látható




2 bónusz videó, szórakozni






újra youtube, macskaegér feltöltés:

20 megjegyzés:

Névtelen írta...

A Király utca 50. alatt székelő, általában modern kultúrát perezentáló kultuszműhelyben szombaton volt a bemutatója Toepler Zoltán Gecy című botránydarabjának, amelyet ifj. Sebő Ferenc rendezett.

A randalírozásra vélhetően a szélsőséges kurucinfón is beharangozott és elmarasztalt, a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház színészeivel készült darab bemutatója szolgátatott okot. A szóban forgó darab viszont az előzetes beharangozásokkal ellentétben sokkal inkább egy pesti kabaréra hajazik, mintsem Az ember tragédiája című dráma gyalázására vagy magyarellenes polgárpukkasztásra.

Az Index hírportálnak a szenvedő alanyok a következőképpen számoltak be a támadásról:

„Kint álltunk a Sirály bejárata előtt, amikor egy pillanat alatt megjelentek a csuklyások. Annyira hirtelen jöttek, hogy nem is vettük őket észre, mintha az egész meg lett volna koreografálva. A Ferit oldalról leöntötték vödörből valami szarral, de jutott mindenkire. Iszonyú büdösek lettünk, közben meg valami bazi nagy vízipisztolyból savat spricceltek ránk“

A Sirály illetékesei egyébként rendőri biztosítást kértek szombatra és vasárnapra is, ám a rendőrök csak szombaton jelentek meg...

A Gecyt a szerző, Toepler egy irodalmi pályázatra írta, mint Az ember tragédiájának tizenhatodik, budapesti színét.

-para-

Névtelen írta...

A Sirályban szombaton bemutatták Toepler Zoltán Gecy című botránydarabját ifj. Sebő Ferenc rendezésében, amiről kiderült, hogy nem is botrányos. A Gecy inkább humoros, mint provokatív, és sokmindent elmond az undorító világról, amiben élünk.

A kurucinfón is promótált, a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház színészeivel készült darab inkább elmegy mai pesti kabarénak, mint Madách gyalázásának, vagy magyarellenes polgárpukkasztásnak, mint ahogy ezt a beharangozóból sejteni lehetett. A zsidó kulturális kocsmában, a Sirályban szombat este bemutatott Gecy című bohózat kb. annyira volt botrányos, mint egy Maja a méhecske rajzfilm. Viszont iszonyú vicces, mai és magyar, eléggé undorító, mintha újra lenne pesti kabaré.

A darab készítői a jobbos-balos magyar ellentétre építő, provokatív gerillamarketinggel előzetesen ügyesen felkorbácsolták a kedélyeket mindkét oldalról. A száz százalékosan nem kuruc készítők büszkén linkelték be honlapjukra [1] a kurc.info híradását [2] a "botrányos" darabról, és még a HírTV Célpontjába is bekerültek vele. Hetek óta keltik a hírét a darabnak, én is olvastam a szalagcímeket, hogy pornóverziója készül Az ember tragédiájának, meg hogy a macskagyilkos rendező megalázza híres magyar írónk emlékét, pedig akkor még senki sem tudta, miről szól a darab. Vagy legalább is úgy tettek, mert akár ebből a cikkből [3] is nagyjából kiderül, hogy nem arról van szó. A társadalmi párbeszéd elindult, de csak a bemutató után derült ki, hogy a két oldal megint jól elbeszélt egymás mellett.

A Gecyt Toepler Zoltán, a "macskagyilkos"-ként [4] elhíresült rendező írta, és a pincér szerepét játssza benne. A színdarabot Toepler egy irodalmi pályázatra készítette, mint Az ember tragédiájának tizenhatodik, budapesti színét. Szereplői korunk jellemző alakjai: a gátlástalan pornórendező, a tizennyolcadik évét betöltő, buta széplány, a nagyfaszú néger, a pszichiáter, a felesége, az asszisztens, az elmebeteg költő, és még páran. A történetet ugyan átitatja az erotika, és az ocsmány beszéd, de egy botrányosan jó feneken kívül semmi megbotránkoztatót nem találtam benne.

Névtelen írta...

Kép: Reviczky Zsolt
Gecy. Így. I helyett a szó végén y. Semmi meghökkenés. A Petőfi Ifjúsági Csarnok közkeletűen PECSA lett, újságokban is. Csúfabb szavakat is hallhatunk naponta. A Király utcai Sirályban előadott színdarabban Preiszner Miklós pornómágus cifrábbnál cifrább, kacskaringós, káplárszájra illő ordenáréságot ont tűzhányóként. Olyan őszinte szenvedéllyel, ami kiégeti a mocskos beszédet, színészileg hitelesíti a csámpás csúfságokat.
Toepler Zoltán bohózatát kezdte próbálni a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház amatőrjeiből összerakott társulat. Három hete szóbeszéd tárgya a készülő darab. A fél-zsidó együttesnek hírverést csinált (félreértésből) a kurucinfo. Ráfutottak a hírre. Félreértették. Másrészt elfelejtkeztek a régi íratlan sajtószabályról: Premier előtt nem leprázunk! Premier után mindent bele. Előre azonban nem tudható, mi lesz a színpadon. Pletykákra hagyatkozni színház-tájon veszedelmes ingovány. Csak a kész eredmény felől ítélhetünk. (Néha akkor is bajos.)

Három hete zúg a pletyka. Megszentségtelenítik Madách Imre Tragédiáját. Pornófilm készül belőle. 4 milliós támogatással. Irgum-burgumozik a kurucinfo. Az újságok rávetődnek az árnyékra, frissen tartják a blöfföt. A bemutató estéjén rendőrautók sorakoznak a Sirály kávézóval szemközt. Nem is tűnik fel nekem. Nem figyelmetlenségből, de mert esténként kutyát a Szabadság téren sétáltatok rendőri és Nemzeti Gárda-felügyelet mellett.

A szövődményes bohózati cselekményben és a színjátszást különböző szerencsével művelő nagyszámú szereplő között leleményes rendet szervezett és bonyolított le a Zsidó Színház tehetséges színésze, a Táncházas, egykori építészmérnök Sebő Ferenc fia. Ífj. Sebő Ferenc rendezőként működött ez alkalommal. Füle-farka előadást hozott össze Toepler szellemes darabjából. Mivel azonban a szerző él, a legjobb egészségnek örvend, és még az előadásban is játszik, a gyakorlatias kurtítások elmaradtak. Néhol hosszabb a szöveg az érdeklődés fenntartásánál.

Madáchot és a klasszikus magyar irodalmat sérelem nem érte. Sőt, van benne egy jelenet, amikor az Évát próbáló Nagy Eszter Mira és az Ádám szerepével küszködő marokkói Said Tichiti között a magyar vers és hangsúlyozás vitája zajlik. A bohózat törvényei szerint a marokkóinak egészségesebb a magyar nyelvérzéke, mint a foglalkozásos színházi lejtést kereső magyar modellnek.

A produkció körüli háromhetes zaj megijesztett néhány résztvevőt. Visszavonult a többi között Janklovics Péter Veszprémbe. Szerepét átvette perfektül Preiszner Miklós. Lelépett a jelmeztervező. Király Tamás jelentkezett rendet tenni a ruhák között. Néhány őrült jelmez közül is kiemelkedik Dr. Lajos pszichiáter feleségének ruhái. Faragó Zsuzsa dramaturg játssza Marit, a húsz éve szünetelő házasságba belehízott feleséget. Szenvedélyesen takarít. Láncban dohányzik. Szelíd házi zsarnok. Éberen figyeli, mikor csikarhatna gyereket ágyban nem működő urától. A dramaturg alapvégzettségű és azt elszántan gyakorló Faragó komoly, érett színésznek mutatkozott. Alkata csupa gömbölyűség, de nem alkati humorral él. Összetett, belső képet mutat fel egy elhanyagolt asszonyról, akit az egyre halványuló remény köti fatuskó férjéhez. Színészileg életveszélyes helyzetbe kerül a pornófilm forgatása alatt. Király Tamás áttetsző kombinérózsaszín trikóanyagba öltöztette. Alóla keresztövek, bugyi-tartó gumik, fűzők, cumplik, pántok, tanga, szumó ágyékkötők. Mindaz, ami elrettenti a nézőt és megalázza viselőjét. Faragó méltósággal hordja a tervezői tréfákat. A jó jelmezhez színész is kell, aki hatásosan viselni tudja azt. Spilák Klára egy hisztérika, Vajda Róbert elmegyógyász-elmebeteg, Mérő Vera filmasszisztens, neki finoman véleménye van mindenkiről. Jávor Bence ifjú dilettáns. Örömszínész. Színészként működik benne a szerző Toepler Zoltán. Jó színész. Jó író. Ravasz jellemfordulatokat ír le, vagyis nem a saját ötlete után fut, hagyja érvényesülni a szereplőit, hallgat rájuk, ha mást akarnak mondani, mint ő leírni. Pénzes Olivér görkorcsolyán közlekedik csillámporos arccal, meghatározhatatlan koktélruhában. Szolgálatkész, de időre mennie kell a gyerekért az óvodába. Tóth Andor baljós travesztita.

A zenéket szerez, és sajátszájúan, lefegyverzően előadja: Kardos-Horváth János, a Kaukázus frontembere. A zeneszámok közé tartozik a záró kardalt tartalmazó Himnusz, amit betűhíven Kölcseyhez elénekelnek, de Erkel helyett Kardos-Horváth János zenéjével. Hirtelen élni kezd a szöveg. Nem a fülben ismerős és elidegenedett dallam szól. Az új zene ráirányította a figyelmet a vers értelmére. Okos meghallani szövegét. Alcíme szerint: A magyar nép zivataros századaiból. Erről szól a Gecy is.

Névtelen írta...

Vasárnap éjjel a Sirályból hazatérő nézőket és a rendezőt ugyan maszkos alakok megtámadták és bántalmazták, de a premier megvalósult. Az előadás, jelentjük, teljesen ártalmatlan. A Sirályban szombaton bemutatott darabnak sem Madách Imréhez, sem a pornó műfaji sajátosságaihoz nincs köze. De akkor mihez van?


1|2


Nem tudjuk, utoljára mikor ért Magyarországon fizikai atrocitás művészt az alkotásáért. Most újra ez is megtörtént. Az elmúlt két év alatt sok olyasmiben van részünk, amit korábban nem hittünk volna. A Gecy című bohózat kiábrándultsága és cinizmusa éppenséggel imígyen igazolódik. De hogy is volt mindez?

Hetek óta arról hallani, hogy a Gecy című premiert szétverik a Madách Imrét féltő nemzetmentők. A provokáló cím, a médiahack eszközeivel operáló reklámkampány ellenére hagyományos színházat látunk, s a beígért nagy rendzavarás is elmaradt. Nem úgy vasárnap, amikor éjjel az előadás után a Sirálynál a hazatérő nézőket és ifj. Sebő Ferencet, a darab rendezőjét bántalmazták maszkos támadók. Állítólag nem őt, hanem a színdarab szerzőjét, Toepler Zoltánt akarták "állatvédők" megtámadni.

Mint a produkció sajtófelelőse a hvg.hu-t tájékoztatta, valamilyen maró folyadékkal fröcskölték le őket és dulakodás is volt. A sértettek kihívták a rendőröket, a Sirály, illetve az a személy, akit kórházi kivizsgálásra bevittek a mentők, fontolgatja, hogy feljelentést tesz testi sértés miatt. Bár az is igaz, a rendőrségnek hivatalból kellene elindítani a nyomozást.

Aki látta az előadást, valószínűleg nem érti, mi bőszíthette fel ennyire a támadás elkövetőit. Talán csak nem a művészet évezredes eszközével, a meghökkentéssel nem tudnak mit kezdeni?

Névtelen írta...

csak a fejét, hogy ne sántukjon

Névtelen írta...

szar

Névtelen írta...

youtube elintezte

Névtelen írta...

Szerintem az ürülék tele van baktériummal és ezzel veszélyeztetik a környék lakosságát is, ráadásul a vajsavval sok ártatlanul ott ácsorgót is beterítettek, akik lehet csak egy pohár sörre tértek be és azt sem tudták, hogy van-e ott aznap valamilyen előadás.
Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, ha valakinek nem tetszik egy színdarab.
Akit untat az előadás, vagy lesokkolja, egyszerűen csendben kimegy, maximum ír egy újságcikket arról, hogy neki ezért és ezért nem tetszett.
De miért kell fekete álarcban, műanyag vízipisztolyokkal váratlanul betoppanni és félelmet kelteni?
Ráadásul messziről, a sötétben valaki ijedtében igazinak is nézheti és ez nagyon veszélyes lehet...

Névtelen írta...

Kétszer is láttam a darabot és másodjára sem untam magamat.
Sőt...
:)
A darab szerethető!
A jelmezek csodálatosak, ötletesek, persze nem hagyományosak, Király Tamás munkái.
A rendezés nagyon ügyes, a színészek túlnyomó többsége amatőr mégis kiválóan megoldották a feladatot, melyet nulla, azaz 0 ft-ért végeztek el, hiszen még belépőjegy sem volt.
A főszereplő, aki a porno-guru, (labilis idegzetű) Antit alakítja szűk 3 hét alatt tanulta be a szöveget, s zseniálisan játszott.
A darab tele van tűzdelve humoros beszólásokkal, s a vasárnapi előadáson is folyamatosan fel-felkacagtak a nézők, mindegyik előadás végén vastaps volt.
A Kaukázus zenekar énekese írt több dalt is a darabhoz, az egyik egy szerelmi jelenetnél szólal meg, kivételesen szép magyarsággal, kellemes dallammal, csodálatos képeket jelenítve meg.
Korunk (akár nemi) kiéhezettségére, visszáságaira, furcsaságaira igencsak rámutat a darab, persze kicsit provokatív módon.
Humorra, nevetésre szükség van.
"Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel..."
Akinek pedig nem tetszik egy előadás, szép csendben, illedelmesen ki tud osonni, majd egy színházi lapban meg tudja írni a kritikáját...
Októberben valószínűleg még meg lehet tekinteni, aki lemaradt volna róla.

Névtelen írta...

Külvárosi utcasarkon
Két iszákos harákol
Nem kell ide forradalom
Összedõl ez magától

Névtelen írta...

– Talán valami terrorista...? – találgatott Azirafael.
– De nem a miénk – mondta Crowley.
– Vagy a mienk – mondta Azirafael. – Bár a mieinket szabadságharcosoknak hívják.

Névtelen írta...

fing team

Névtelen írta...

a testszag az egyetlen biztos védelem a rossz egészség démonaival szemben.

Névtelen írta...

Dér égeti a szirmokat,
ostoba az, aki nem hagyja
hogy szíjak fékezzék testét

Névtelen írta...

Cseresznyeszirmokkal
teli a jég,
itt az idő tankolni.

Névtelen írta...

http://www.youtube.com/watch?v=-ubXbq263_w&feature=related

Mostanában mindig szebb országról álmodok
Szkihedmentes övezet és munkatáborok
Egyenlőség, testvériség várhat itt reánk
Anarchista boldogság és halott burzsoák



Nem csak a szélsőjobboldalé a világ
Az úton még poroszkál néhány balos hadosztály
És ha majd győzönk, ujra verjük a kulákot
Minden ujgazdagra várnak a Gulágok



Nekem csak egy Baader vagy egy Meinhoff lehet hős
De fasisztákkal szemben Te sem lehetsz közömbös
Mert aki ma semleges holnap jobboldali
És holnapután úgy végzi majd mint a Szálasi



Nem csak a szélsőjobboldalé a világ
Az úton még poroszkál néhány vörös hadosztály
És ha majd győzönk, rendet teszünk a fejekben
Futhat majd minden náci eszeveszetten



Én az eszmét úgy hirdetem, hogy énekelek
A bal oldalra tettem fel egy egész életet
Velem van sok kizsákmányolt munkanélküli
És mindenki, aki ezt a rohadt rendszert gyűlöli

(stb)

Névtelen írta...

A Salamon étterem is érdekes hely APEH szempontból

http://www.infovilag.com/hir-5816-koser-etterem-budapesti-zsido-negyed.html

"Szombaton – elvben – fizetni sem kell, ilyenkor a pénztárgépet letakarják, ám a számlát egy külön teremben, egy nem zsidó vallású segédpincérnél illik diszkréten rendezni."

Névtelen írta...

3/3, ez télleg vicces :D

talán áfás számlát adnak

Névtelen írta...

hahaha
Apeh soha nem fogja megnézni őket...

Névtelen írta...

Sintért vertek viperával
spirk
| 2008. 12. 19., 15:44 | Frissítve: 11 órája
Brutális veréssel áll bosszút állatkínzásokért egy illegalitásban működő csoport. Az állatvédők símaszkban mennek házhoz, és véresre vernek sintért, megélhetési kutyaárust, bárkit, akiről terhelő információkhoz jutottak, hogy jobb belátásra térítsék. Az akciókat videóra veszik. Nagykovácsiban néhány órán múlt egy megvert kutyás élete, ezért a rendőrség nyomozásba kezdett. A vizsgálat azonban az esetek többségében elmarad, mert a sértettek nem tesznek feljelentést.

Véleményét itt mondhatja el

h i r d e t é s
Az állatvédők között általános nézet, hogy sok minden nincs rendben az ebek körül. Magyarországon eldobható tárgyként kezelik őket, bizonyíték erre, hogy a kétmillió kutya negyede az utcán végzi, virágzik az üzletszerű szaporítóipar, és kamionszám viszik őket külföldre, hogy laboratóriumoknak vagy konyháknak biztosítsák az utánpótlást. Nincs rendben a hatósági és a törvényi védelem sem. Az indulatok egyik tünete, hogy a begyűjtött kóbor ebek és a házőrzők hányattatott sorsáról szóló hírek önbíráskodáshoz vezetnek.

Egy szervezett csoport súlyos testi sértésekkel torolja meg az állatok kínzását. A csoport a nemzetközi mintákhoz hasonlóan radikális állatvédőnek nevezi magát. Akihez ellátogatnak, rendszerint kórházi ápolásra szorul, a megvertek listája gyorsan bővül. A konspiratív módszerekkel dolgozó társaság ősszel vette fel a kapcsolatot az Indexszel, és hosszas előkészítés után interjút adtak, beszámoltak olyan akcióikról, amelyekről eddig a rendőrség sem tudott. Mert szerintük az ügyek nyilvánosságra kerülése elrettentő hatású lehet.

„Azt akarjuk, hogy minden ilyen féreg féljen!” – foglalta össze a símaszkban interjút adó csapat vezetője a radikálisok krédóját. Az emberverések résztvevői tisztában vannak vele, hogy amit tesznek, az büntetendő, ha elkapják őket, többéves börtönt is kiszabhatnak rájuk.

A társaság irányítója azt mondta, hogy régen ők is szép szóval próbálták meggyőzni az embereket, de azt tapasztalták, hogy a felvilágosító munka egy bizonyos embercsoportnál nem ér semmit. Hatásosabb módszert kerestek, és azt tűzték ki célul, hogy keményen megbüntetnek minden állatkínzót, akiről tudomást szereznek. A célcsoportot szélesre szabták, belevették a kutyaszaporítókat, az exportőröket, a tolvajokat, akik hasznot húznak az állatokból, mégis kirívóan mostoha körülmények között tartják őket, de azokat is, akik otthon tartott állataikkal bánnak lelketlenül.

A radikálisok szerint jogosan jár verés mindazoknak, akik nem adják meg az állatoknak az alapvető szükségleteiket sem, nem adnak nekik enni-inni, láncon tartják, bántalmazzák őket. Állításuk szerint az internetről szerzik be az információkat, akár több hónapos munkával ellenőrzik, valósak-e az adatok, nehogy ártatlan embert verjenek meg.

Három akciójukról beszéltek. Tavasszal Csepelen hagytak helyben egy kutyakölyök-kereskedelemmel foglalkozó hajléktalant, októberben egy nagykovácsi családi házban törték rá az ajtót egy férfira az állattartási körülményekre hivatkozva, legutóbb, december elején a gyepmestert verték meg Pécelen.

A hajléktalan és élettársa Csepelen önkényes foglalókén költözött be egy bontásra ítélt házba, ahol együtt laktak az összeszedett kutyákkal. Jövedelmük nagy része a fővárosban értékesített ebekből származtak. A radikálisok szerint a pár megrendelésre rövid határidővel szállított bármilyen fajta kölyköt, ez volt az oka, hogy a környéken sorban tünedeztek el a fajtiszta kutyák. Az akció során is egy ellopott pincsit kerestek, de a verést, amelyben a férfi a fején és a karján szerzett komolyabb sérüléseket, állításuk szerint azért osztották ki, mert a házban összezárva, az elemi higiénés követelményeket figyelmen kívül hagyva tartottak tíz-húsz kutyát. A kereskedést a férfi sem tagadta, a bizniszelés azóta is folyik, bár állítólag nem hoz sokat a konyhára, mert költeni kell a tápra, és a vásárlók is csak a fiatal, fehér szőrű ebeket keresik. A hajléktalan nem tett feljelentést a támadói ellen.

A péceli sintér gyepmesteri telepet és kutyamenhelyt tart fenn egyszerre. Őt támadták meg legutóbb, és a verést le is filmezték. A radikálisok arra hivatkoztak, hogy a sintér altatás helyett elvágja a telepre bekerült kutyák nyakát, és zsebre teszi az injekció árát. A péceli férfi szerint az egyébként zsúfolt telepen nemhogy torokátvágás, hanem altatás sincs. Az állatok először a sintérkenelekbe kerülnek, majd az előírt két hét után – elvileg – továbbvándorolnak a néhány méterre lévő menhely rácsai mögé. A sintér szerint a verést régebbi személyes ellentétnek köszönheti. Szerinte az a nő verette meg, akivel a menhelyt működtették, de két éve összevesztek. Fenyegetések és kisebb erőszak már eddig is terhelte a kapcsolatot.

Az állatvédők szerint alapos informálódás után mentek kutyát menteni Nagykovácsiba is. Az ebet napközben egy magánházból hozták el. Az akcióban úgy helyben hagyták a házban tartózkodó középkorú férfit, hogy belső vérzései miatt életmentő műtétre volt szükség. A radikálisok azt mondták, azért durvultak, mert a férfi csak vonogatta a vállát, amikor kérdőre vonták a rövid kutyalánc miatt. Kiderült azonban, hogy a férfi rákos, évek óta ápolásra szorul, és alig hagyta el a házat. A nővére azt mondta, hogy testvére sohasem foglalkozott a kutyával, azt ő és a fia gondozták. A majdnem halállal végződött rajtaütés után a budaörsi rendőrség is nyomozni kezdett, miután a verést és a kutya elszállítását a szomszédok is látták.

Militáns minta
Az állatvédő mozgalmakból Nyugat Európában nőtt ki a radikális vonulat. Nagy sajtóvisszhangja volt az Animal Liberation Front működésének, amely egészen a gyújtogatásig elment, hogy megakadályozza egy oxfordi egyetemi épület átadását, ahol állatkísérleteket végeztek volna. A militáns szervezet felvette a küzdelem eszköztárába a beruházásban részt vevő cégek ellehetetlenítését, a munkások fenyegetését is.

Magyarországon szeptemberben került címlapra a magukat radikálisnak nevezők egy csoportja, amikor büdös folyadékot öntöttek a Gecy című darab előadásának szervezőjére a Sirály Színház előtt. A csoport a politikai színezetű támadást azzal indokolta, hogy a darabot író Toepler Zoltán nem sokkal korábban lefilmezte, ahogy vízbe fojt egy macskát.
A hazai állatvédők körében a „becsúszó hibák ellenére” egyáltalán nem egyértelműen elutasító a radikálisok megítélése. A tévesen címzett verések persze nem közismertek, viszont akik hosszabb időt töltenek a területen, olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek elnézőbbé teszik őket az állatkínzók ellen kemény eszközöket bevetőkkel szemben. A kevésbé radikális, de elkötelezett állatvédők közül sokan, ha nem is rajonganak érte, de legalábbis célravezetőnek tartják az önbíráskodással kiosztott ütlegeket.

A legfőbb probléma, hogy az állampolgárok nagy része és a hatóságok nem veszik komolyan az állatok jogait. Fiáth Szilviának, a szekszárdi kutyamenhely vezetőjének is a hétköznapjaihoz tartozik, hogy durva kínzási esetekkel kell szembesülnie. 2004-ben ő volt az egyik kezdeményezője az állatvédelmi törvény szigorításának. Akkor több mint 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy az állatok ellen elkövetett bűncselekményekért letöltendő börtönbüntetésre ítélhessék a kínzókat. Időközben a törvény tovább szigorodott, ma már súlyosabb ügyekben három évet is adhatna a bíró.

A Legfőbb Ügyészség az Index kérésére összesítette az állatkínzás bűncselekményével kapcsolatos adatokat. A feljelentések száma a 2004-es 221-ről 2007-re 751-re nőtt. Végrehajtandó börtönbüntetésre négy év alatt összesen 23 személyt ítéletek, igaz, míg 2004-ben még csak kettőt, tavaly már kilencet. Felfüggesztett szabadságvesztést a négyéves időszakban 91-en kaptak, 2004-ben még csak kilencen, tavaly viszont már 49-en.


Fiáth Szilvia szerint a törvénynek addig nem lesz visszatartó ereje, amíg a hatóságok nem alkalmazzák keményebben a valódi büntetést. Szerinte a kínzásokat elkövetők körében a felfüggesztett büntetésnek a priusz ellenére sem jelent visszatartó erőt.

„Mindenkinek magának kell megítélnie, hogy mit gondol, de azt vegye figyelembe, hogy azokat az állatokat, amiket ők megmentenek, nem mentené meg senki” – mondta Sz. Lázár Anna. Az állatvédő rádiós műsorkészítő szerint a fejekben kellene alapvető változást elérni, mert különben a kóbor állatok szempontjából az ország katasztrófa sújtotta övezet marad. Sz. Lázár Anna szerint a gondatlan ebtartás eredménye a félmillió kivert kutya, és az is, hogy az emberek maguk évente ötezer kutyát visznek be a legnagyobb budapesti telepre, az Illatos útra, hogy megszabaduljanak a feleslegessé vált állataiktól.


A gondatlanság mellett fekete üzletek is jelentős mértékben gyarapítják a kutyapopulációt. A Fehérkereszt Állatvédő Liga kutatásai szerint már külföldön is felfigyeltek a gyors ütemű eladásra termelő kutyaszaporítókra. Szilágyi István elmondta, adataik vannak arról, hogy néhány hazai kisvárosban már szinte fő üzletággá vált a Nyugat-Európában jól eladható fajtiszta, de nem törzskönyvezett kutyakölykök gyártása. A recept az, hogy minimális ráfordítással a lehető legtöbbször fedeztetik a menhelyekről összeszedett, megfelelő fajtájú kutyákat, a végsőkig a kihasznált állatokat aztán visszaviszik a telepekre. Az almokat pedig csomagtartóból értékesítik.

A nemzetközi állatkereskedelem megfékezését nehezíti, hogy a schengeni csatlakozás óta könnyebb kicsempészni az állatokat. A liga szerint az erős érdekegyezések alapján kialakult a kamionos kutyakereskedelem is. Egyes, erre szakosodott állatorvosok segítségével a kereskedelmi mennyiségben kiszállított állatok is megkapják európai állatútlevelet, hogy jobban értékesíthetők legyenek a fizetőképes országokban. Szilágyi szerint a VPOP által regisztrált utolsó évben a térség vezető kutyaexportőrévé váltunk, 25-30 ezer kutyát szállítottak ki.